Mire kötelezheti a munkáltató a munkavállalót és mire nem? Köteles-e a munkáltató gondoskodni a munkavállaló oltásáról, illetve általában is milyen kötelezettségei vannak a járvány kapcsán a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató a munkahelyre való belépést, ha egy munkavállaló megtagadja a védőoltást? Megtagadhatja-e a munkavégzést a COVID ellen beoltott munkavállaló abban az esetben, ha a közelében be nem oltott munkavállaló dolgozik? Ezekkel és más fontos kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik az alábbi linken található cikk.
A nemrég elfogadott, egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény többek között az illetéktörvényt is módosította. Ez a módosítás a törvényjavaslati indokolás szerint az ügyfelek pénzügyi, valamint a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében – bizonyos kivételekkel – az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékkötelezettség megszüntetését célozta.
A fenti módosítás alapján közigazgatási hatósági eljárási illetéket 2021. január 1-jétől csak egyes okmányilletékek (pl. úti okmányok, gépjárművezetői engedélyek) kapcsán, az adó- és értékbizonyítvány kiadása után, valamint (bizonyos kivételekkel) a jogorvoslati eljárás indítása miatt kell fizetni.
A kapcsolódó kormányzati közlemény szerint az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások illetékmentessé válásával a cégeknek például ingyenes lett a korábban még 10 ezer forintba kerülő adóügyi méltányossági kérelem, illetve már nem kell illetéket fizetni a közös háztartásban élésről, az életvitelszerű helyben lakásról, az élettársi kapcsolatról vagy a telephely alkalmasságáról szóló igazolás kiállításáért sem.
Nem kell továbbá eljárási illetéket fizetni az elsőfokú építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokért (például építési, bontási, használatbavételi engedélyezési eljárás, a használatbavétel tudomásul vétele), a közigazgatási eljárásban kiállított, nem díjköteles másolatokért, kivonatokért, valamint a jegyzőnél tett bejelentésekért, így például a kereskedelmi tevékenység bejelentéséért sem.
A kormányzati közlemény kiemeli, hogy a módosítás alapján 2021. január 1-jétől így évi másfél millió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé, továbbá hogy ez az intézkedés évi ötmilliárd forintot hagy az ügyfeleknél, illetve az ország versenyképességét is javíthatja. Mindemellett az ügyintézés is gyorsabbá, és az állam oldalán is egyszerűbbé válik, mivel az ügyintézőnek nem kell ellenőriznie az illetékfizetés megtörténtét, rögtön az adott ügyre koncentrálhat.
A fenti módosítások ugyanakkor nem érintik az egyes közigazgatási hatósági eljárások után járó igazgatási szolgáltatási díjak rendszerét (pl. a földhivatali tulajdonilap-másolat díja), mivel ezek nem minősülnek illetéknek.
Tavaly év vége felé kihirdetésre került a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXL. törvény, amely többek között a sörözés területén is érdekes rendelkezéseket tartalmaz a vonatkozó szabályok módosításával. Bár a szóban forgó rendelkezések egy része már eddig is megvolt, most mégis kicsit új irányt vesz a szabályozás. A törvényjavaslatot egyébként még Kósa Lajos és Nacsa Lőrinc képviselők nyújtották be november első felében, képviselői törvényjavaslatként. Azonban lássuk, hogy miről is van szó!
Az előterjesztői indokolás szerint a törvény célja, hogy lehetőséget teremtsen a Horeca (hotel-restaurant-café) piacon általános gyakorlatként alkalmazott kizárólagos termékértékesítési szerződések visszaszorítására. A Horeca piacon ugyanis a nagy gyártók kötik le – a kisebb gyártókkal szemben – kizárólagos megállapodások megkötésével a forgalom döntő hányadát. A törvény ezt a versenyt korlátozó hatást kívánja csökkenteni a kisebb piaci szereplők (például a kisüzemi sörfőzdék) javára.
Ennek alapján a törvénymódosítás kimondja, hogy sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat (pl. egy szerződés keretében), amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban együtt: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.
A fenti tilalom nem vonatkozik az olyan megállapodásra, amely egymástól nem független vállalkozások között jön létre. „Jognyilatkozat” alatt a törvény definíciója szerint a jelentős piaci erővel rendelkező gyártó által alkalmazott vagy megkövetelt egyoldalú szerződési kikötést vagy jognyilatkozatot kell érteni. Jelentős piaci erővel rendelkező gyártónak számít a gyártó, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét – konszolidált éves nettó árbevétele meghaladja sörgyártó esetén a 30 milliárd forintot, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) gyártója esetén a 10 milliárd forintot.
A mostani törvénymódosítás kimondja, hogy sör csapon történő értékesítése esetén a fentiek szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik, és amely nem folytat sörgyártásra irányuló együttműködést kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártóval.
A törvénymódosítás értelmében az ilyen módon italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy – figyelembe véve a csapolt sörre vonatkozó beszerzéseinek egy naptári évre vetített átlagát – a kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon történő értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje. Kisüzemi sörfőzdének egyébként a jövedéki adóról szóló törvény szerint az évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő sörfőzde minősül.
A törvénymódosítás a fentieken túl kimondja továbbá, hogy az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.
Az előterjesztői indokolás szerint egyébként a törvénynek nem célja betiltani a kizárólagossági szerződésekkel biztosított kedvezményeket, illetve az ingyenesen juttatott – reklámhordozó elemet tartalmazó – eszközöknek a biztosítását, ha ezek a megállapodások a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelelnek.
A fenti rendelkezések megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint, azzal, hogy a törvény IX. fejezete szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Ez a fejezet rendelkezik egyébként arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés miatt bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál.
A törvénymódosítás ugyan már december 12-én hatályba lépett, azonban azt is kimondja, hogy a hatálybalépését megelőzően tett, a fentieket sértő jognyilatkozatok csak 2021. augusztus 1-jén vesztik hatályukat. A törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően tett jognyilatkozatoknak a törvénymódosítás hatálybalépését követő módosítása során viszont már az új szabályokat kell alkalmazni. Továbbá a törvénymódosítás hatálybalépésekor a fentiek szerinti jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet azt a szabályt, miszerint köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani, szintén 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni. A törvénymódosítás hatálybalépésekor a fentiek szerinti jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet pedig a legalább két termékre vonatkozó szabályt 2021. március 1-jétől köteles alkalmazni.
Nem közvetlenül a mostani módosításhoz kapcsolódik, de további érdekességként megemlíthető, hogy a kisüzemi sörfőzdék a jövedéki adózás szempontjából is kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen a jövedéki adóról szóló törvény kimondja, hogy sör esetén a jövedéki adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 810 forint, míg más sör esetében 1 620 forint.
Karácsony? Karácsonyi ajándékok? Jótállás? Akkor íme az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet dalba foglalva, a 2021. január 1-jétől hatályos szabályok szerint.
A december 18-ai Magyar Közlönyben több fontos, illetve érdekes jogszabály is kihirdetésre került; az alábbiakban ennek megfelelően szó lesz röviden a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos törvényről, az új önkormányzati díj-megállapítási és díjemelési tilalomról (ez nem azonos a helyi adókkal kapcsolatos, nemrégen elfogadott rendelkezésekkel), az állami és önkormányzati bérleti szerződésekkel kapcsolatos különleges szabályokról, valamint az érettségikkel és a diákhitelekkel kapcsolatos módosításokról.
BÖRTÖNZSÚFOLTSÁG MIATTI KÁRTALANÍTÁSI ELJÁRÁSOK
Kihirdetésre került a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény. Az új szabályozás a bűncselekmények áldozatainak segítését, igényeik érvényesítését helyezi a középpontba. A börtönzsúfoltság miatti kártalanítás intézményét 2017. január 1. óta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény szabályozza. A vonatkozó kormányzati közlemény kiemeli, hogy a 2017-ben bevezetett kártalanítási rendszerről kiderült, hogy nem biztosítja az eredeti jogalkotói szándékot, mert miközben az elítéltek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt gyakran jelentős összegű kártalanításban részesültek, a bűncselekmények áldozatait alig sikerült kompenzálni. Mindezekre tekintettel az Országgyűlés még 2020. március 7. napjától azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését.
A most kihirdetett új törvény célja egyrészt a kártalanításból közvetlenül levonható követelések bővítése a terhelttel szemben fennálló és végrehajtás alatt álló valamennyi magánjogi jogviszonyból eredőtartozás esetében, különös tekintettel a terhelt korábban elkövetett bűncselekményével okozott sértetti igényekre. Másrészt cél az is, hogy a kártalanításból egyébként közvetlenül nem levonható, de a végrehajtás számára hozzáférhetővé tehető követelések bevonhatóvá váljanak a kártalanítási eljárásba, így különösen a büntetőeljárással összefüggésben megfizetendő tartozások behajtásának (bűnügyi költség. vagyonelkobzás, stb.), továbbá bármilyen, az állammal szemben fennálló köztartozás (pl. adótartozás) behajtásának lehetővé tétele. Végül a törvény hatékonyabbá kívánja tenni a kártalanítási eljárást is, ezért bevezeti a kártalanítási eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a kérelmek egyszerűsített elbírálását a mérlegelést nem igénylő esetekben.
A törvény a sértettekkel kapcsolatos szabályozás tekintetében nem korlátozódik kizárólag a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás reformjára, hanem átfogó módon – nem csupán a szabadságvesztés büntetéssel járó bűncselekmények sértettjei tekintetében – fejleszteni kívánja az áldozatok segítésének, igényérvényesítésének jogszabályi feltételeit. Ezért a törvény több olyan rendelkezést tartalmaz. amelyek nem kifejezetten a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásban történő sértetti kielégítés lehetőségeit növelik, hanem általában a sértettek kiemelt támogatását szolgáló szabályozási megoldásokat jelentenek. Ennek érdekében a törvény szabályokat tartalmaz az áldozatsegítés keretében eddig is nyújtható kárenyhítés feltételeinek, igénylésének áldozatokat támogató módosítása, a sértetti igényérvényesítés büntetőeljárási szabályainak könnyítése és a sértetti igényérvényesítés költségeinek a végrehajtási eljárásban történő csökkentése kapcsán. A törvény átfogó módon fejleszti az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, így például eltörli a rászorultsági feltétel vizsgálatát, és kitolja a sértetti ígérvényérvényesítés határidejét is.
Az új törvényi szabályozás szerint a rabok kártalanítási igényeit először a büntetés-végrehajtás bírálja el, és ha azokat nem tartja jogosnak, a büntetés-végrehajtási bíróhoz lehet fordulni, aki először megkeresi a korábban eljáró bíróságokat, hogy van-e olyan megítélt áldozati kárigény, amelyet ki kell elégíteni a kártalanítási összegből, és csak ezt követően lehet kifizetni a pénzt. Az elítéltnek járó kártalanítás kifizetése előtt az igazságügyi tárca is utánajár annak, van-e az elítélttel szemben érvényesíthető sértetti követelés. Megmarad ugyanakkor az a már korábban bevezetett szabályozás, hogy a kártalanítási összegeket csak az elítélteknek folyósíthatják. A törvény szerint továbbá a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeget az elítélt szabadulása idejére kell tartalékolni, azonban a bv. intézet parancsnoka az elítélt kérelmére jogszabályban meghatározott különös méltánylást érdemlő körülmény esetén engedélyezheti a kártalanítás keretében kifizetett összegnek vagy egy részének a kifizetését az elítélt hozzátartozója vagy kapcsolattartója részére.
ÖNKORMÁNYZATI DÍJMEGÁLLAPÍTÁSI ÉS DÍJEMELÉSI TILALOM
A szintén december 18-án kirdetett és december 19-én hatályba lépett, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről szóló 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet értelmében a rendelet hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig a) a helyi önkormányzat, b) a helyi önkormányzat által fenntartott ba) költségvetési szerv, bb) nonprofit szervezet, bc) egyéb szervezet, c) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság, valamint e) a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.
A fenti szervezetek e rendelet hatálybalépésének napjától már megállapított új díjat nem vezethetnek be, 2021. december 31. napjáig új díjat nem állapíthatnak meg, meglévő díjat új kötelezetti körre nem terjeszthetnek ki. Ugyanakkor nem kell alkalmazni a díjemelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket abban az esetben, ha a felek az e rendelet hatálybalépése előtt – legalább kétéves időtartamra vagy határozatlan időre – megkötött szerződésükben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét a fenti időszak vonatkozásában. Illetve nem kell alkalmazni a díjemelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket abban az esetben sem, ha a díjemelés mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020. október 31. napjáig számszerűsíthető módon meghatározta.
A szintén december 18-án kihirdetett, a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról szóló 609/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet ideje alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napig az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze. A veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napig esedékes bérleti díj korlátlanul csökkenthető. A veszélyhelyzet megszűnéséig megtett bérlői kezdeményezés esetén a bérbeadó köteles megvizsgálni a bérleti díj csökkentésének lehetőségét. Bérlői kezdeményezés hiányában az állami tulajdonosi joggyakorló és a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését.
A rendelet december 19-én lépett hatályba, azonban rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződésre is alkalmazni kell.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 606/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet szintén december 19-én lépett hatályba, és kimondja, hogy a sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból a) javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában, b) pótló vizsgára bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni. A tanulói jogviszony megszűnése után a) rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, b) a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, c) a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni. Az érettségi vizsgát az adott vizsgaidőszakban hatályos vizsgakövetelmények szerint kell letenni.
Kimondja továbbá, hogy az a 2020/2021. tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanuló, akit egy adott vizsgatárgyból a 2020/2021. tanév október–novemberi érettségi vizsgaidőszakában a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány miatt sikertelen középszintű előrehozott érettségi vizsgája során pótló vizsgára utasítottak, és a) az írásbeli vizsgarészt vagy azon gyakorlati vizsgarészt, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, sikeresen teljesítette, vagy b) aki számára a 2020/2021. tanév október–novemberi vizsgaidőszakában engedélyezték az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész szóbeli vizsgarésszel pótlását, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a 2020/2021. tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszakban a pótló vizsgát középszinten akkor is leteheti, ha egyidejűleg ugyanazon vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezett. Ebben az esetben az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, nem ismételhető meg, a pótló vizsga – a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészek mellett – csak szóbeli vizsgarészből áll.
A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet értelmében a veszélyhelyzet következtében felvehető hallgatói hitelt a hallgatói hitelre jogosult hitelfelvevő és a felnőttképzésben részt vevő hitelfelvevő egy összegben veheti fel azzal, hogy a szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja 2020. december 31. lehet. A most megjelent, a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 607/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet a fenti dátumot 2021. június 30-ig tolja ki.
A tegnapi, december 17-ei Magyar Közlönyben késő este kihirdetésre került két rendelet, amelyek többek között az autósokat is közvetlenül érintik, alapvetően egyrészt a bírságolás, másrészt a műszeres ellenőrző vizsgálatok kapcsán.
Kiindulási pontként a közúti közlekedésről szóló törvény 20. § (1) bekezdés h) pontja kimondja, hogy az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
Az egyik most kihirdetett jogszabály, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 595/2020. (XII. 17.) Korm. rendelet, amely a kihirdetést követő 45. napon, vagyis január 31-én lép hatályba, többek között egy, már eddig is a rendeletben szereplő rendelkezés módosításával azt mondja ki, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény fenti pontjához kapcsolódóan az új rendelet most szintén újraírt 14. mellékletében meghatározott egyes jogsértések esetén az elkövetőre a 14. mellékletben az adott jogsértésre vonatkozóan meghatározott összegű bírságot kell kiszabni.
Az új 14. melléklet például egy M1 kategóriájú (normál) személygépkocsit figyelembe véve a következő bírságtételekről rendelkezik:
- a jármű alvázát, futóművét, kerekét, gumiabroncsát, fékberendezését vagy kormányberendezését érintő komoly hiányosság esetén hiányosságonként 20.000 Ft.;
- a jármű alvázát, futóművét, kerekét, gumiabroncsát, fékberendezését vagy kormányberendezését érintő veszélyes hiányosság esetén hiányosságonként 50.000 Ft.;
- a járműnek az előző pontban fel nem sorolt szerkezeti elemeit érintő komoly hiányossága esetén hiányosságonként 10.000 Ft.;
- a járműnek a kettővel ezelőtti pontban fel nem sorolt szerkezeti elemeit érintő veszélyes hiányossága esetén hiányosságonként 20.000 Ft.;
- a rakományrögzítést érintő komoly hiányosság esetén hiányosságonként 10.000 Ft.;
- a rakományrögzítést érintő veszélyes hiányosság esetén hiányosságonként 20.000 Ft.;
- a közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű uniós jog szerinti műszaki vizsgálatról szóló érvényes igazolás nélküli közúti közlekedése esetén 40.000 Ft.;
- ha a személy- vagy áruszállítási szolgáltatást végző gépjármű esetében a gyártó által felszerelt káros anyag kibocsátást csökkentő berendezés hiányzik, átalakították, működését befolyásolták vagy nyilvánvalóan meghibásodott, akkor 40.000 Ft.
Az új 14. melléklet meghatározza a bírságkategóriákat a közúti közlekedésben részt vevő más gépjárműtípusokra is, továbbá kimondja, hogy a 14. mellékletben meghatározott, egy időpontban elkövetett jogsértő magatartások miatt megállapított bírságok együttes összege nem haladhatja meg üzembentartó esetén a 600 000 forintot, járművezető esetén pedig a 150 000 forintot. Az új rendelet továbbá meghatározza a fenti súlyossági fokozatok fogalmát is. Eszerint az ún. „komoly hiányosság” a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet 10. számú melléklet III. rész 1. táblázata, valamint a IV. rész 2. táblázata szerinti komoly hiányosság, az ún. „veszélyes hiányosság” pedig a miniszteri rendelet 10. számú melléklet III. rész 1. táblázata, valamint a IV. rész 2. táblázata szerinti veszélyes hiányosság. [Itt a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletről van szó.]
Ez utóbbi miniszteri rendelet alapján komoly hiányosságnak minősül például sok egyéb között: ha valamely rendszámtábla hiányzik, vagy olyan gyengén van rögzítve, hogy leeshet, ha a felirat hiányzik vagy olvashatatlan, illetve ha nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival; ha az alvázszám hiányzik, nem található, illetve nem teljes, olvashatatlan, nyilvánvalóan hamisított vagy nem egyezik a jármű okmányaival; ha a visszapillantó tükör/eszköz hiányzik, vagy nem a követelményeknek megfelelően van felszerelve, és mindezek miatt nincs legalább kettő visszapillantási eszköz; ha a tükör vagy eszköz nem működik, súlyosan sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve, vagy ha nincs meg a szükséges látótér; ha a szélvédőtörlő nem működik vagy hiányzik, vagy ha a szélvédőmosók nem működnek; ha a fényszórók kapcsán a lámpa nincs biztonságosan rögzítve, ha a fényszóró beállítása rendkívül rossz, ha a fényforrás helytelenül van felszerelve, ha az első fényforrások túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget, ha a búrán vagy a fényforráson olyan termék található, amely egyértelműen csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét; ha a rakományt nem rögzítették kellőképpen, ezért a rakomány vagy annak egy része jelentős mértékben elcsúszhat vagy megdőlhet.
Másrészt a miniszteri rendelet alapján veszélyes hiányosságnak minősül sok egyéb között, ha egyetlen féklámpa sem működik, ha a gumiabroncson a futófelület bordázatának mélysége nem felel meg a külön meghatározott követelményeknek, vagy például ha a zárak és lopásgátló eszközök körében az eszköz véletlenszerűen zár, illetve blokkol. A rakományok kapcsán pedig veszélyes hiányosság akkor áll fenn, ha a rakománynak vagy a rakomány egy részének elvesztésével kapcsolatos vagy valamilyen, közvetlenül a rakományhoz kapcsolódó kockázat közvetlenül veszélyezteti a közlekedés vagy a személyek biztonságát.
Az ellenőrző hatóságok kapcsán a közúti közlekedésről szóló törvény egyébként kimondja, hogy a Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó fentiek szerinti rendelkezések megtartását belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében pedig közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is ellenőrizheti.
A közúti közlekedésről szóló törvény szerint a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.
A törvény szerint továbbá ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény fent említett 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti szabályok (vagy más, a törvényben konkrétan meghatározott szabályok) valamelyikét megszegték, és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig. A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
A másik most megjelent – és szintén január 31-én hatályba lépő – rendelet, vagyis a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 50/2020. (XII. 17.) ITM rendelet kapcsán pedig végezetül a következők érdemelnek figyelmet.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet jelenlegi szabályai értelmében a közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja (többek között) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére (műszaki ellenőrzés), a járművezetőre, illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés), a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés), és a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés) vonatkozó – jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt – követelmények teljesítését.
A hatályos szabályok szerint a közlekedési hatóság – többek közt a fenti ellenőrzéstípusok esetében is – a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogya jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg, a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be, illetve a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.
A most megjelent másik rendelet a fentiekhez kapcsolódóan kimondja, hogy a fenti közúti ellenőrzéstípusok esetén, a fenti vizsgálatra rendelési szempontok alapján a közlekedési hatóság a járművet részletesebb, műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja a legközelebbi – de legfeljebb 100 km távolságon belül lévő – mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy vizsgálóállomáson, amelynek helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. Ilyen szabály már az eddigiekben is létezett, de jelenleg legfeljebb csak 15 km-es lehet a fenti távolság.
Az alábbiakban az elektronikus ügyintézést, illetve bizonyos elektronikus lehetőségeket érintő fontos aktualitásokat, újdonságokat gyűjtöttem össze, olyanokat, amelyek közül egy vagy akár több is bizonyára sokakat érinthet. Az alábbi témák érintik a mobilfizetéseket, egyes postai szolgáltatásokat, az online számlák világát, valamint a személyi igazolványokat, a gépjármű-felelősségbiztosítást és az ügyintézési terminálok (kioszkok) új rendszerét.
November 26-án kihirdetésre került az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvény, amely több fontos újítást tartalmaz, többek között a személyi igazolványok, a gépjármű-felelősségbiztosítás és az ügyintézési terminálok (kioszkok) új rendszere vonatkozásában is.
A törvény kapcsán a személyiadat-, és lakcímnyilvántartás és az okmány-nyilvántartások átalakításához kapcsolódik a személyazonosító igazolványok részleges megújítása. Ez azért szükséges, mert az Európai Unió az uniós polgárok személyazonosító igazolványai vonatkozásában egységes, 2021 augusztusában hatályba lépő szabályozást vezetett be
Az Európai Unió által meghatározott követelményeknek – néhány formai elemtől eltekintve – a Magyarországon 2016-ban bevezetett, chippel felszerelt, az Unióban a legkorszerűbbek közé tartozó elektronikus személyazonosító igazolvány lényegében megfelel. Az uniós szabályozás lényeges eleme ugyanakkor, hogy a személyazonosító igazolványon lévő chipnek kötelezően tartalmaznia kell a birtokos arcképén kívül annak ujjnyomatát is
Magyarországon az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványon való elhelyezése eddig opcionális volt, arra senki nem volt köteles; az uniós szabályozás alapján azonban a 2021. augusztus 2-án vagy azt követően indított, személyazonosító igazolvány kiadása iránti eljárás esetén csak olyan személyazonosító igazolvány adható majd ki, amely ujjnyomatot is tartalmaz. Ez alól csak a 6 év alatti gyermekek és az ujjnyomat adására fizikailag képtelen személyek mentesülnek.
A másik lényeges változás, hogy megszűnik a határozatlan időre kiadott személyazonosító igazolvány. Az uniós szabályozás értelmében ugyanis tároló elemet (chipet) nem tartalmazó okmány kiadására már nem lesz lehetőség. A 70. életévet betöltött jogosult kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra.
Az állampolgárok életét könnyítő változások bevezetésére kerül sor a gépjármű-igazgatás területén is. A módosítások alapján a járműnyilvántartás szakrendszere automatikus informatikai adatkapcsolat útján lesz képes meggyőződni a biztosítás megkötéséről, így az ügyfélnek az eljárás során nem kell a jövőben igazolnia a felelősségbiztosítás meglétét.
Az elektronikus ügyintézés elterjedését és az informatikai eszközök közigazgatási felhasználását segíti végül az ügyintézési termináloknak – KIOSZK-ként működő elektronikus ügyintézési pontoknak – a törvény szabályai alapján történő kialakítása. A KIOSZK létrehozásának célja, hogy a személyes ügyintézés céljából az okmányirodában megjelent személy – mintegy az ügyintéző helyett – a KIOSZK segítségével legyen képes ügyintézésre
A törvény rendezi a KIOSZK eljárásjogi státusát. A KIOSZK – működését tekintve – átmenetet képez az elektronikus ügyintézés és a személyes ügyintézés között, egyfajta ,,hibrid" megoldást alkot. A törvény előterjesztői indokolása szerint a Kormány tervei alapján e szabályrendszer keretei között egyre több és több KIOSZK jelenik meg az ország különböző pontjain, és ezek fokozatosan egyre több ügy intézését teszik majd lehetővé, hivatalnokok közreműködése nélkül.
A törvény lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy ügyfélkapu regisztrációt – a pénzintézetek előtt már ismert módon – az ügyfél videochates technológia útján is igényelhesse. Az adatok biztonsága érdekében kizárólag az a csatorna elfogadott, amelyet a Kormány által meghatározott szerv (a tervek szerint: a 1818 Kormányzati Ügyfélvonal) biztosít.
AZ ELEKTRONIKUS LEHETŐSÉGEK KITERJESZTÉSE A POSTÁN
Pontosabb, gyorsabb értesítést tesz lehetővé a digitális postai rendszer a papíralapúnál, ezért hamarosan két regisztrált postai küldemény, a tértivevény és az ajánlott levél is bekerül az elektronikusan támogatott szolgáltatások körébe. Papír helyett elektronikus kézbesítési visszaigazolás érkezik januártól a tértivevényes levél kézbesítéséről, emellett már elektronikusan is feladható a tértivevényes és az ajánlott levél.
A társaság a levélkézbesítés digitalizációját három évvel ezelőtt kezdte, ennek eredménye, hogy az összes, mintegy nyolcezer kézbesítő PDA-eszközt kapott és nagyjából háromezer hordozható nyomtatót is kiosztottak. A postákra összesen négyezer digitális aláíró padot telepítettek. A PDA-kkal be lehet olvasni az e-személyik adatait, biztonságosan tárolhatók rajta a társasházak kapukódjai vagy éppen az online rögzített meghatalmazások, így a meghatalmazottnak nem kell papírral bajlódnia az átvételkor. A készülékeknek segélyhívó funkciója is van, mellyel a kézbesítők tudnak jelezni szükség esetén.
A digitális fejlesztések következő lépcsőfoka idén júliusban következett, azóta kötelező a közigazgatásban a hivatalos iratokat elektronikus információkkal együtt feladni. A papírhasználat mellőzésén túl ennek az is előnye, hogy a posta sokkal gyorsabban, hatékonyabban dolgozhatja fel az elektronikus adatokkal érkezett küldeményeket. A hivatalos iratok postaköltségeit gyakorlatilag száz százalékban átutalással rendezik az ügyfelek.
A digitális rendszer pontosabb, gyorsabb értesítést tesz lehetővé a papíralapúnál, az ilyen típusú modernizáció ma már általános a nemzeti postáknál. A Magyar Posta annyival lépett előbbre, hogy nemcsak az ajánlott és a tértivevényes, hanem a közönséges küldemények egy részét is PDA-val kézbesítik.
A jövő év eleji változással tehát két regisztrált postai küldemény, a tértivevény és az ajánlott levél is bekerül az elektronikusan támogatott szolgáltatások körébe. Az ajánlott levél feladásnál a posta azt igazolja, hogy átvette a küldeményt, míg a tértivevénynél a kézbesítést követően vissza is jelez a feladónak, ha azt kézhez kapta a címzett. A feladáshoz, illetve a visszaigazoláshoz használt papírszelvények lesznek kiválthatók a digitális adatrögzítéssel. Ily módon a kézbesítő PDA eszközén tanúsítható az átvétel ténye, a feladó pedig e-mailen vagy a posta webes alkalmazásában, az ePostakönyvben kapja meg a visszaigazolást a tértivevényes leveleknél.
Nem lesz kötelező, aki szeretné, továbbra is választhatja a papíralapú eljárást. Igaz, hatvan forintos felár ellenében, mégpedig azért, mert a postának többletterhet jelent, ha nem digitálisan jelenik meg a rendszerben a küldemény, ekkor ugyanis a postai munkatársaknak feladáskor rögzíteniük kell az adatokat. A tértivevényes küldeményeknél a feladó kérheti a papír alapú visszaigazolást is, ebben az esetben azt a posta az elektronikus kézbesítési adatok alapján állítja ki.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által előkészített egyik most elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alapján változik a mobilfizetéssel elérhető közterületi parkolás, az autópálya használati díj, illetve az útdíj megfizetésének eddigi gyakorlata annak érdekében, hogy a készpénzkímélő, elektronikus fizetési szolgáltatások széles körben elterjedjenek.
Az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvény alapján a jövőben nem kell megfizetni az elektronikus értékesítést terhelő úgynevezett kényelmi díjat.
A törvény emellett kialakítja a mobil fizetési platform új, koncessziós rendszerben történő üzemeltetésének rendszerét. Jelenleg a „mobilfizetést”, vagyis az országosan egységes, mindenki számára elérhető elektronikus közszolgáltatás-vásárlást egy állami tulajdonú gazdasági társaság, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. biztosítja. A törvény egy koncessziós rendszert vezet be, így a mobil fizetési platform üzemeltetését meghatározott időre a koncessziós pályázat nyertese végezheti majd. Ennek érdekében meghatározza többek között a koncessziós pályázat kiírására jogosultakat, a koncesszió időtartamát, és rögzíti a koncesszió nyertesének fő kötelezettségeit.
A törvény szerint a koncessziós pályázat nyertese nem végezhet „kiskereskedelmi” tevékenységet, csak a platform üzemeltetését biztosítja, vagyis a „nagykereskedelmi” feladatokat továbbra is egy piaci szereplő látja el a viszonteladói hálózaton keresztül.
A koncessziós eljárás 2021-ben kezdődhet meg és annak lezárását követően várhatóan 2022-ben indulhat az új modell szerinti működés. A tervek szerint a koncessziós eljárás lezárásáig a mobilfizetéssel elérhető közterületi parkolás, az autópálya használati díj, az útdíj, illetve a közlekedési közszolgáltatások elektronikus megvásárlása a jelenlegi rendszerben, működik.
Véget vet a papírszámlák korának az egyik legújabb adóügyi fejlesztés, az a vállalkozás pedig, amely a papírszámláról elektronikus számlázásra tér át, számlánként akár hétszáz forintot is spórolhat. 2021-ben ez minden vállalkozásnak gyakorlatilag egyetlen kattintással elérhető lesz, hiszen jövőre az adóhivatalba küldött online számlaadatok az erre irányuló jelzés esetén egyben elektronikus számlaként is funkcionálhatnak. Az új fejlesztés véget vethet a papír és pdf számlák korának.
Az online számla ezzel az adótanácsadók kezdeményezésére egy olyan funkcióval bővül jövőre, amely forradalmasíthatja, és jelentősen olcsóbbá teheti a számlázást. Az úgynevezett Online Számla 3.0-ban megjelenő új szolgáltatás lényege, hogy a vállalkozó az egyébként is szükséges adatszolgáltatási kötelezettségét a teljes elektronikus számla megküldésével is teljesítheti.
Ebben az esetben az adatszolgáltatás az elektronikus számla is egyben, a vállalkozó számlázó programjának mindössze annyi feladata van, hogy ezt az adatküldéskor jelölje. Az adótanácsadók számításai szerint számlánként hétszáz forint spórolható meg azzal, hogy a vállalkozásokat az átállás miatt nem terheli a számla papírtömbbe történő kiállításának vagy kinyomtatásának, a postázásnak és az adatrögzítésnek a költsége.
Az új elektronikus számlázási megoldás a pdf számlánál is sokkal egyszerűbben kiállítható és kezelhető. Az adótanácsadók szerint a vevők, vagyis a számlát befogadó vállalkozások még többet nyerhetnek; számlánként négy percnyi időt takaríthatnak meg. A gazdaságban leggyakrabban használt azonosítók (például szerződés-, megrendelés-, szállítólevélszám) is opcionálisan kitölthetők az adatstruktúrában, ezzel a számlák automatikusan és könnyen feldolgozhatóvá válnak vevői oldalon. Mivel az elektronikus számlázáshoz a vevőnek hozzá kell járulnia, az egyszerűség, a megspórolható idő és költség nyomós érv lehet a döntés meghozatala során.
2021-ben válik teljessé az online számlázás abból a szempontból is, hogy ekkortól már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is, lát majd az adóhivatal. Az online számlázás kiterjesztése a mellett, hogy nagy horderejű lépés a feketegazdaság elleni küzdelemben, több, az Európai Unióban egyedülálló, adóhivatali szolgáltatást is lehetővé tesz, így például az adatszolgáltatással megvalósuló elektronikus számlázást, és az áfabevallási tervezetek hivatali kiajánlását.
A fenti adóügyi újítás egyszerű használatát biztosító részletszabályokon jelenleg dolgozik a Pénzügyminisztérium, az erről szóló rendelet a közlemény szerint még az idén megjelenik.
A december 16-ai Magyar Közlönyben kihirdetésre került a pirotechnikai termékek forgalmazásának és felhasználásának év végi korlátozásáról szóló 587/2020. (XII. 16.) Korm. rendelet.
Az új rendelet alapján a vonatkozó kormányzati közlemény szerint a szilveszterkor is érvényes esti kijárási tilalom betartatása és a csoportosulások elkerülése érdekében tilos lesz a szilveszterkor használatos pirotechnikai termékek árusítása és felhasználása. Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek a december 28-án 18 óra és január 1-jén hat óra között tartó időszak tartama alatt sem használhatók fel, legalábbis az alábbi rendeletben foglaltak szerinti közúti és gyalogos közlekedésre (út, járda, híd, stb.), kikapcsolódásra, szórakozásra, sporttevékenységre, szabadidő eltöltésére szolgáló területeken. A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék tekintetében meghatározott tevékenységek pedig sem hatósági engedély nélkül, sem a hatóság által kiadott engedély birtokában nem végezhetőek. Az új rendelet tehát kiterjed minden fajta tűzijáték termékre, amelyeket korábban az év végi időszakokban lehetett árulni és használni. A petárda árusítása máskor is tilos. Akár 150 ezer forinttal büntethető szabálysértést követ el, aki a szilveszterkor használatos pirotechnikai termékek forgalmazására, felhasználására, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi.
Kicsit részletesebben: a rendelet ma lépett hatályba, és konkrétan azt írja elő, hogy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet (Kr.) előírásait 2021. január 2. napjáig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:
a) a Kr. 98. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági engedély nem adható ki, valamint az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott engedély a Kr. 98. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére nem jogosít [a 98. § (1) bekezdése normál esetben azt írja elő, hogy az 1-3. osztályba tartozó tűzijáték termék december 28. és 31. közötti időszakban történő forgalmazásához a tárolás ideiglenes tárolóhelyre is engedélyezhető, feltéve, hogy felügyeletéről (élőerős őrzéssel vagy riasztást követő azonnali reagálással összehangolt folyamatos képi megfigyeléssel) gondoskodnak];
b) az 1. és 2. osztályba tartozó tűzijáték termék a Kr. 104. § (1) bekezdés c) pontja szerint a december 28-án 18 óra és a következő naptári év január 1-jén 6 óra között tartó időszak tartama alatt sem használható fel [a 104. § (1) bekezdés c) pont normál esetben azt írja elő, hogy 1. és 2. osztályba tartozó tűzijáték termék magánszemély által közúti és gyalogos közlekedésre (út, járda, híd, stb.), kikapcsolódásra, szórakozásra, sporttevékenységre, szabadidő eltöltésére szolgáló területen – kivéve a december 28. 18 óra és a következő naptári év január 1-jén 6 óra közötti időtartamot – nem használható fel], továbbá
c) a Kr. 107. § (2) bekezdésében a 3. osztályba tartozó tűzijáték termék tekintetében meghatározott tevékenységek sem hatósági engedély nélkül, sem a hatóság által kiadott engedély birtokában nem végezhetőek [a 107. § (2) bekezdése normál esetben azt mondja ki, hogy nem kell engedély a nagykorú személynek a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék december 28-a és 31-e között történő megvásárlásához, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint december 31-én 18 órától a következő naptári év január 1-jén 6 óráig történő felhasználásához].
Hogy mely termékek tartoznak az egyes pirotechnikai osztályokba? A Kr. 3. § (3) bekezdése alapján a színpadi pirotechnikai termék kivételével a szórakoztató célra szánt azon pirotechnikai terméket (tűzijátékot), a) amely nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet – beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is – behatárolt területen való használatra szántak, az 1. pirotechnikai osztályba kell sorolni (pl. tortagyertya, recsegő, lepke, durranó-borsó), b) amely alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és a szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak, a 2. pirotechnikai osztályba kell sorolni (pl. római gyertya, röppentyű, tűzforgó, vezető-pálcás rakéta, szikraszökőkút, vulkán), és c) amely közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 3. pirotechnikai osztályba kell sorolni (pl. magas hatóanyag-tartalmú tűzijáték rakéták). Illetve mindezek mellett létezik egy 4. osztály is. A tűzijáték termékre vonatkozó biztonsági távolság egyébként az 1. osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 1 m, a 2. osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 8 m, a 3. és 4. osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 15 m.
Rendes időszakokra nézve a Kr. 103. § (2) és (3) bekezdése továbbá a következőket mondja ki: Nem kell engedély a 14. életévét betöltött személynek az 1. osztályba tartozó pirotechnikai termékek – a petárda kivételével – megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. osztályba tartozó tűzijáték terméket. Nem kell engedély a 16. életévét betöltött személynek a 2. osztályba tartozó tűzijáték termék – a petárda kivételével – megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. osztályba tartozó tűzijáték terméket.
Normál időszakra nézve a Kr. 104. § (1)-(2) bekezdése emellett kimondja: Az 1. és 2. osztályba tartozó tűzijáték termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, védett természeti területen, valamint rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános helyen pirotechnikus jelenlétében és irányításával használható fel, tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható, továbbá a hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű, 1. és 2. osztályba tartozó tűzijáték terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.
Rendes időszakra nézve a Kr. 106. § (1)-(2) bekezdése rendelkezik arról is, hogy az 1. és 2. osztályba tartozó tűzijáték termék – kivéve e termék év végi, konténerből történő ideiglenes forgalmazását – csak az e célra szakosodott nyílt árusítású üzletben, vagy egyéb üzlet megfelelően elkülönített részében árusítható, valamint, hogy a 2. osztályba tartozó tűzijáték termék nagy forgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületben, valamint a 300 m2 – szintenként összesített – alapterület feletti áruházban vagy vásárcsarnokban nem forgalmazható.
Szintén rendes időszakra nézve a Kr. 108. § (1)-(3) bekezdése továbbá kimondja (némileg hasonlóan az 1-2. osztályba tartozó termékekhez), hogy a 3. osztályba tartozó tűzijáték termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános helyen pirotechnikus irányításával használható fel, tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható, továbbá a fel nem használt vagy hibás, 3. osztályba tartozó tűzijáték terméket január 5-ig a vevő köteles a forgalmazónak visszaszállítani, aki ezt köteles térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni. A rendelet 83. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy magánszemély petárdát nem birtokolhat.
A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet egyébként más speciális szabályokat is tartalmaz.
2020. december 3-án kihirdetésre került az egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló 2020. évi CXXVII. törvény, amely 2021. január 1-jén lép hatályba, és a jelenleg működő Egyenlő Bánásmód Hatóság egyenlő bánásmód követelményének érvényre juttatásával kapcsolatos feladatait az alapvető jogok biztosához telepíti. Az EBH ezzel egyidejűleg az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába való beolvadással megszűnik.
A törvény előterjesztői indokolása kiemeli, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság létrehozása annak idején uniós jogon alapult: felállítására a faji és etnikai hovatartozástól függetlenül a személyek közötti egyenlő elbánás elvének megvalósításáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv teremtett kötelezettséget, 2002-ben pedig a nemi diszkriminációra is kiterjesztették az antidiszkriminációs testület létrehozására irányuló kötelezettséget.
Mindemellett az alapvető jogok biztosának is fontos eddigi feladatköre volt az Alaptörvény diszkriminációtilalmi rendelkezéseinek érvényre juttatása. Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód sérelmét a saját eljárásaiban, illetve a jogi szabályozás területén is vizsgálja. Széles körű vizsgálati jogkörökkel rendelkezik, azonban hatósági jogkörei nincsenek, kötelező erővel bíró döntéseket nem hozhat, a feltárt visszásságot nem szankcionálhatja, végső eszköze jelenleg alapvetően a nyilvánosság.
A mostani új szabályozás nyomán az alapvető jogok biztosa az EBH valamennyi feladatkörét átveszi, beleértve a hatósági jogköröket is, tehát januártól kötelező jellegű határozatot is hozhat, és a jogsértővel szemben szankciót szabhat ki. Ennélfogva az alapvető jogok biztosának ebből a szempontból januártól kettős minősége lesz: egy hagyományos ombudsmani jellegű és egy hatósági jellegű. Az alapvető jogok biztosa e feladatainak ellátását elkülönült szervezeti egység segíti majd, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató lesz.
Az előterjesztői indokolás szerint az EBH jogköreinek az alapvető jogok biztosához való telepítésével az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító megoldás jön létre. Az az elképzelés egyébként, hogy az antidiszkriminációs hatósági jogköröket az Országgyűlés által választott biztos gyakorolja, már a 2000. évek elején felmerült. Ehhez a folyamathoz illeszkedett nemrégiben az is, hogy a Független Rendészeti Panasztestület feladatait 2020. február 27. napjától szintén az alapvető jogok biztosa vette át.
A most kihirdetett törvény szerint az alapvető jogok biztosa a jövőben az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerinti eljárásokban (tehát az eddigi ombudsmani jogkörei szerint) és az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásokban (tehát az új hatósági jogkörei szerint) is vizsgálhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A beadványozónak jogában áll nyilatkozni arról, hogy melyik törvény szerinti eljárás megindítását kéri majd a biztostól. Figyelemmel azonban arra, hogy az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján hatósági eljárást folytat le, ez az eljárás lesz az elsődleges abban az esetben, ha a beadványozó mindkét eljárás megindítását kéri, vagy erről nem nyilatkozik.
Az előterjesztői indokolás ugyanakkor kiemeli, hogy a nemzetiség vagy nemzetiséghez való tartozás miatti hátrányos megkülönböztetést sérelmező beadványok esetén nem célszerű az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárás automatikus elsőbbségét rögzíteni. Ezekben az ügyekben a nemzetiségi biztoshelyettes tehet majd javaslatot az alapvető jogok biztosa számára, hogy azokat az alapvető jogok biztosáról szóló törvény vagy az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásrendben kell-e vizsgálni.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásokban hozott hatósági döntést az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján nem vizsgálhatja majd. Ugyanakkor fordítva, az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján folytatott eljárás nem zárja ki, hogy annak lezárását követően ugyanabban az ügyben az alapvető jogok biztosa kérelemre vagy hivatalból az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározottak szerint eljárjon.
Hogy konkrétan milyen jogköröket láthat majd el az alapvető jogok biztosa az új szabályozás szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvény (tehát az EBH eljárását az eddigiekben szabályozó törvény) alapján? Az alapvető jogok biztosa a fenti minőségében többek között kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, illetve a vizsgálat alapján döntést hoz; a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében; véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és jelentések tervezeteit; javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra; továbbá az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez.
Az alapvető jogok biztosa hatósági minőségében nem vizsgálhatja viszont az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit. A törvény előírja továbbá, hogy az alapvető jogok biztosa, mint hatóság a közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében jelentéseit, javaslatait, valamint a működésével kapcsolatos részletes információkat honlapján rendszeresen közzéteszi.
Az alapvető jogok biztosa által az új szabályok szerint hozott kötelező erejű hatósági döntés bíróság előtt lesz megtámadható. A közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes, és a perben kötelező lesz a jogi képviselet. A most kihirdetett törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő EBH-s közigazgatási eljárások, valamint a folyamatban lévő közigazgatási perek január 31-ig felfüggesztésre kerülnek.
A december 15-ei Magyar Közlönyben kihirdetésre került két kormányrendelet a tömegközlekedéssel kapcsolatban.
A veszélyhelyzet ideje alatt biztosított utazási kedvezményekről szóló, ma hatályba lépett 582/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmében ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe az országos, regionális és elővárosi (vagyis: helyközi) és a helyi személyszállítási közszolgáltatást a) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozó, b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti jogviszonyban álló, c) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti jogviszonyban álló, valamint d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti jogviszonyban álló, a veszélyhelyzettel összefüggő, illetve a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat ellátó személy. A fenti utazási kedvezményre jogosultak a jogosultságukat a foglalkoztató által az új rendelet 1. melléklete szerint kiállított igazolással és a személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal tudják igazolni. Az utazási kedvezmény a vasúti személyszállításban a 2. kocsiosztályra érvényes, illetve a helyjegyre és a pótjegyre is vonatkozik.
A tömegközlekedést érintő másik új rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 583/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet, amely szintén ma lépett hatályba, és kimondja, hogy a tömegközlekedési eszköz vezetője nem köteles maszkot viselni a tömegközlekedési eszköz zárt kialakítású vezetőfülkéjében történő munkavégzés során.
Mindemellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményt bocsátott ki arról, hogy a vasúti és közúti közösségi közlekedési szolgáltatók 2021. január 5-e helyett két nappal tovább, január 7-ig fogadják el a decemberi dolgozó- és tanuló bérleteket a helyközi járataikon. A közlemény szerint az ITM intézkedésének célja, hogy megkönnyítse az utasok dolgát az újévben, hiszen a téli szünet utáni iskolakezdéssel egyébként megnőnek az utazási igények, és meghosszabbodhat a várakozási idő a jegypénztáraknál január elején. A minisztérium a járványhelyzetben arra biztatja a közlekedőket, hogy ha tehetik, éljenek a szolgáltatók által biztosított elektronikus, online jegyvásárlási lehetőségekkel.
A fentieken túl tegnap megjelent a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 584/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet is, amelyben a Kormány a járvány elleni egészségügyi védekezés fenntartása érdekében újabb fél évre (vagyis június 18-ig) meghosszabbította a járványügyi készültséget. A járványügyi készültség és az ehhez kapcsolódó egészségügyi válsághelyzet az egészségügyi törvényen alapul és nem azonos fogalom az Alaptörvényen alapuló veszélyhelyzettel, amely az ún. különleges jogrendi szabályok bevezethetőségét alapozza meg. A fenti minősített időszakok most egymás mellett vannak hatályban. Az egészségügyi törvény 228. § (2b) bekezdése kimondja, hogy járványügyi készültséget és az ehhez kapcsolódó egészségügyi válsághelyzetet bevezető kormányrendelet alapvetően csak hat hónapig maradhat hatályban, kivéve, ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A törvény szerint a Kormány a kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak. A most módosított kormányrendelet eredetileg 2020. június 18-án lépett hatályba, és most a hat hónap leteltével december 18-án hatályát vesztené, ezért volt szükséges a törvény fenti szabályai szerint a rendelet hatályának meghosszabbítása.
