A tegnapi, december 17-ei Magyar Közlönyben késő este kihirdetésre került két rendelet, amelyek többek között az autósokat is közvetlenül érintik, alapvetően egyrészt a bírságolás, másrészt a műszeres ellenőrző vizsgálatok kapcsán.
Kiindulási pontként a közúti közlekedésről szóló törvény 20. § (1) bekezdés h) pontja kimondja, hogy az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
Az egyik most kihirdetett jogszabály, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 595/2020. (XII. 17.) Korm. rendelet, amely a kihirdetést követő 45. napon, vagyis január 31-én lép hatályba, többek között egy, már eddig is a rendeletben szereplő rendelkezés módosításával azt mondja ki, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény fenti pontjához kapcsolódóan az új rendelet most szintén újraírt 14. mellékletében meghatározott egyes jogsértések esetén az elkövetőre a 14. mellékletben az adott jogsértésre vonatkozóan meghatározott összegű bírságot kell kiszabni.
Az új 14. melléklet például egy M1 kategóriájú (normál) személygépkocsit figyelembe véve a következő bírságtételekről rendelkezik:
- a jármű alvázát, futóművét, kerekét, gumiabroncsát, fékberendezését vagy kormányberendezését érintő komoly hiányosság esetén hiányosságonként 20.000 Ft.;
- a jármű alvázát, futóművét, kerekét, gumiabroncsát, fékberendezését vagy kormányberendezését érintő veszélyes hiányosság esetén hiányosságonként 50.000 Ft.;
- a járműnek az előző pontban fel nem sorolt szerkezeti elemeit érintő komoly hiányossága esetén hiányosságonként 10.000 Ft.;
- a járműnek a kettővel ezelőtti pontban fel nem sorolt szerkezeti elemeit érintő veszélyes hiányossága esetén hiányosságonként 20.000 Ft.;
- a rakományrögzítést érintő komoly hiányosság esetén hiányosságonként 10.000 Ft.;
- a rakományrögzítést érintő veszélyes hiányosság esetén hiányosságonként 20.000 Ft.;
- a közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű uniós jog szerinti műszaki vizsgálatról szóló érvényes igazolás nélküli közúti közlekedése esetén 40.000 Ft.;
- ha a személy- vagy áruszállítási szolgáltatást végző gépjármű esetében a gyártó által felszerelt káros anyag kibocsátást csökkentő berendezés hiányzik, átalakították, működését befolyásolták vagy nyilvánvalóan meghibásodott, akkor 40.000 Ft.
Az új 14. melléklet meghatározza a bírságkategóriákat a közúti közlekedésben részt vevő más gépjárműtípusokra is, továbbá kimondja, hogy a 14. mellékletben meghatározott, egy időpontban elkövetett jogsértő magatartások miatt megállapított bírságok együttes összege nem haladhatja meg üzembentartó esetén a 600 000 forintot, járművezető esetén pedig a 150 000 forintot. Az új rendelet továbbá meghatározza a fenti súlyossági fokozatok fogalmát is. Eszerint az ún. „komoly hiányosság” a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet 10. számú melléklet III. rész 1. táblázata, valamint a IV. rész 2. táblázata szerinti komoly hiányosság, az ún. „veszélyes hiányosság” pedig a miniszteri rendelet 10. számú melléklet III. rész 1. táblázata, valamint a IV. rész 2. táblázata szerinti veszélyes hiányosság. [Itt a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletről van szó.]
Ez utóbbi miniszteri rendelet alapján komoly hiányosságnak minősül például sok egyéb között: ha valamely rendszámtábla hiányzik, vagy olyan gyengén van rögzítve, hogy leeshet, ha a felirat hiányzik vagy olvashatatlan, illetve ha nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival; ha az alvázszám hiányzik, nem található, illetve nem teljes, olvashatatlan, nyilvánvalóan hamisított vagy nem egyezik a jármű okmányaival; ha a visszapillantó tükör/eszköz hiányzik, vagy nem a követelményeknek megfelelően van felszerelve, és mindezek miatt nincs legalább kettő visszapillantási eszköz; ha a tükör vagy eszköz nem működik, súlyosan sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve, vagy ha nincs meg a szükséges látótér; ha a szélvédőtörlő nem működik vagy hiányzik, vagy ha a szélvédőmosók nem működnek; ha a fényszórók kapcsán a lámpa nincs biztonságosan rögzítve, ha a fényszóró beállítása rendkívül rossz, ha a fényforrás helytelenül van felszerelve, ha az első fényforrások túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget, ha a búrán vagy a fényforráson olyan termék található, amely egyértelműen csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét; ha a rakományt nem rögzítették kellőképpen, ezért a rakomány vagy annak egy része jelentős mértékben elcsúszhat vagy megdőlhet.
Másrészt a miniszteri rendelet alapján veszélyes hiányosságnak minősül sok egyéb között, ha egyetlen féklámpa sem működik, ha a gumiabroncson a futófelület bordázatának mélysége nem felel meg a külön meghatározott követelményeknek, vagy például ha a zárak és lopásgátló eszközök körében az eszköz véletlenszerűen zár, illetve blokkol. A rakományok kapcsán pedig veszélyes hiányosság akkor áll fenn, ha a rakománynak vagy a rakomány egy részének elvesztésével kapcsolatos vagy valamilyen, közvetlenül a rakományhoz kapcsolódó kockázat közvetlenül veszélyezteti a közlekedés vagy a személyek biztonságát.
Az ellenőrző hatóságok kapcsán a közúti közlekedésről szóló törvény egyébként kimondja, hogy a Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó fentiek szerinti rendelkezések megtartását belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében pedig közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is ellenőrizheti.
A közúti közlekedésről szóló törvény szerint a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.
A törvény szerint továbbá ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény fent említett 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti szabályok (vagy más, a törvényben konkrétan meghatározott szabályok) valamelyikét megszegték, és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig. A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
A másik most megjelent – és szintén január 31-én hatályba lépő – rendelet, vagyis a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 50/2020. (XII. 17.) ITM rendelet kapcsán pedig végezetül a következők érdemelnek figyelmet.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet jelenlegi szabályai értelmében a közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja (többek között) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére (műszaki ellenőrzés), a járművezetőre, illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés), a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés), és a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés) vonatkozó – jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt – követelmények teljesítését.
A hatályos szabályok szerint a közlekedési hatóság – többek közt a fenti ellenőrzéstípusok esetében is – a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg, a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be, illetve a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.
A most megjelent másik rendelet a fentiekhez kapcsolódóan kimondja, hogy a fenti közúti ellenőrzéstípusok esetén, a fenti vizsgálatra rendelési szempontok alapján a közlekedési hatóság a járművet részletesebb, műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja a legközelebbi – de legfeljebb 100 km távolságon belül lévő – mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy vizsgálóállomáson, amelynek helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. Ilyen szabály már az eddigiekben is létezett, de jelenleg legfeljebb csak 15 km-es lehet a fenti távolság.
https://www.facebook.com/bujdosoandraslaw
Bővebben:
Az új rendeletek itt érhetők el: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/63862de2cd672db802ad212e66be659224e5c5da/megtekintes
A közúti közlekedésről szóló törvény itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98800001.tv×hift=20201219
A most módosított kormányrendelet (még a módosítások nélkül) itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900156.kor
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000005.koh
***
A Petőfi Rádió által is közzétett egyik saját dalom, a járvány alatti kitartásért. Ha van kedved, hallgass bele. Vigyázzunk magunkra és egymásra!
