(fotó: Pixabay)
A házi kedvencekkel több jogszabály is foglalkozik, az alábbiakban ezek kapcsán a legfontosabbakat igyekszünk áttekinteni, amelyek ismerete mindenki számára fontos, illetve érdekes lehet.
Elsőként az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályaiból érdemes kiindulni, amelyek között a kedvencek megfelelő tartására vonatkozóan több alapvető rendelkezés is található.
Először is a szabályozás mintegy elvi jelleggel mondja ki, hogy az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni annak korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell továbbá az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára pedig az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, c) bizonyos kivételekkel kényszer-takarmányozásra fogni, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. Tilos állatviadal céljára állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; építményt, földterületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Élő állatot nyereményjáték díjaként csak a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak. Állatot a nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni tilos.
A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint, hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Tilos kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan, gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani.
Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig. A csoportosan tartott állatok esetében - hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik - a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.
Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá, ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot állandó jelleggel, ebet tartósan kikötve tartani tilos. Az eb nem tartós, átmeneti kikötése az alábbi feltétel esetén megengedett: a) az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére, b) az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére, c) közlekedésbiztonsági okból, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében, vagy d) állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére. Az átmeneti megkötésnél használt eszköz hossza kistestű ebnél 5 méternél, közepes testű ebnél 7 méternél, nagytestű ebnél 9 méternél rövidebb nem lehet.
Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse. Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Szájkosarat használni a jogszabály által előírt esetekben, vagy kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.
Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.
Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.
Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható. A szolgáltató állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e. A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni. A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.
Fontos lehet még a kártérítési felelősség kérdése. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szerint, aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. Ugyanakkor a veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.
Az állatokkal kapcsolatban a Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) is tartalmaz rendelkezéseket. Egyik ilyen az állatkínzás tényállása, mely szerint aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, állatkínzást, vagyis bűncselekményt követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Lehetnek ugyanakkor minősített esetek is: például aki az állat különös szenvedését okozva vagy éppen nagy nyilvánosság előtt követi el az állatkínzást, az akár három évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig például méreg alkalmazásával követi el, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Büntető Törvénykönyv rendelkezik a veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése nevű tényállásról is. Eszerint bűncselekményt követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki veszélyes ebet szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart, illetve jogszabály megszegésével elidegenít vagy megszerez, továbbá aki a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét vagy az annak tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi. Aki pedig veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Veszélyes ebnek a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb minősül.
A büntetőjog mellett a szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) is meghatároz néhány fontos szabályt az állatok kapcsán. A szabálysértési törvény szerint köztisztasági szabálysértést követ el, aki a felügyelete alatt lévő állat által közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy a közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik (a fogyatékkal élő személy által felügyelt vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára ez nem vonatkozik).
Továbbá a „veszélyeztetés kutyával” nevű szabálysértési tényállást követi el az, aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével - szállítja, vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - segítő kutya kivételével - beengedi, illetve beviszi, továbbá aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát.
Végezetül pedig kiemelendő, hogy aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni, illetve akár egyéb intézkedéseknek is eleget kell tennie.
dr. Bujdosó András
TOVÁBBI POSZTOK FACEBOOKON IS ITT
