(fotó: Pixabay)
A december 18-ai Magyar Közlönyben több fontos, illetve érdekes jogszabály is kihirdetésre került; az alábbiakban ennek megfelelően szó lesz röviden a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos törvényről, az új önkormányzati díj-megállapítási és díjemelési tilalomról (ez nem azonos a helyi adókkal kapcsolatos, nemrégen elfogadott rendelkezésekkel), az állami és önkormányzati bérleti szerződésekkel kapcsolatos különleges szabályokról, valamint az érettségikkel és a diákhitelekkel kapcsolatos módosításokról.
BÖRTÖNZSÚFOLTSÁG MIATTI KÁRTALANÍTÁSI ELJÁRÁSOK
Kihirdetésre került a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény. Az új szabályozás a bűncselekmények áldozatainak segítését, igényeik érvényesítését helyezi a középpontba. A börtönzsúfoltság miatti kártalanítás intézményét 2017. január 1. óta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény szabályozza. A vonatkozó kormányzati közlemény kiemeli, hogy a 2017-ben bevezetett kártalanítási rendszerről kiderült, hogy nem biztosítja az eredeti jogalkotói szándékot, mert miközben az elítéltek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt gyakran jelentős összegű kártalanításban részesültek, a bűncselekmények áldozatait alig sikerült kompenzálni. Mindezekre tekintettel az Országgyűlés még 2020. március 7. napjától azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését.
A most kihirdetett új törvény célja egyrészt a kártalanításból közvetlenül levonható követelések bővítése a terhelttel szemben fennálló és végrehajtás alatt álló valamennyi magánjogi jogviszonyból eredőtartozás esetében, különös tekintettel a terhelt korábban elkövetett bűncselekményével okozott sértetti igényekre. Másrészt cél az is, hogy a kártalanításból egyébként közvetlenül nem levonható, de a végrehajtás számára hozzáférhetővé tehető követelések bevonhatóvá váljanak a kártalanítási eljárásba, így különösen a büntetőeljárással összefüggésben megfizetendő tartozások behajtásának (bűnügyi költség. vagyonelkobzás, stb.), továbbá bármilyen, az állammal szemben fennálló köztartozás (pl. adótartozás) behajtásának lehetővé tétele. Végül a törvény hatékonyabbá kívánja tenni a kártalanítási eljárást is, ezért bevezeti a kártalanítási eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a kérelmek egyszerűsített elbírálását a mérlegelést nem igénylő esetekben.
A törvény a sértettekkel kapcsolatos szabályozás tekintetében nem korlátozódik kizárólag a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás reformjára, hanem átfogó módon – nem csupán a szabadságvesztés büntetéssel járó bűncselekmények sértettjei tekintetében – fejleszteni kívánja az áldozatok segítésének, igényérvényesítésének jogszabályi feltételeit. Ezért a törvény több olyan rendelkezést tartalmaz. amelyek nem kifejezetten a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásban történő sértetti kielégítés lehetőségeit növelik, hanem általában a sértettek kiemelt támogatását szolgáló szabályozási megoldásokat jelentenek. Ennek érdekében a törvény szabályokat tartalmaz az áldozatsegítés keretében eddig is nyújtható kárenyhítés feltételeinek, igénylésének áldozatokat támogató módosítása, a sértetti igényérvényesítés büntetőeljárási szabályainak könnyítése és a sértetti igényérvényesítés költségeinek a végrehajtási eljárásban történő csökkentése kapcsán. A törvény átfogó módon fejleszti az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, így például eltörli a rászorultsági feltétel vizsgálatát, és kitolja a sértetti ígérvényérvényesítés határidejét is.
Az új törvényi szabályozás szerint a rabok kártalanítási igényeit először a büntetés-végrehajtás bírálja el, és ha azokat nem tartja jogosnak, a büntetés-végrehajtási bíróhoz lehet fordulni, aki először megkeresi a korábban eljáró bíróságokat, hogy van-e olyan megítélt áldozati kárigény, amelyet ki kell elégíteni a kártalanítási összegből, és csak ezt követően lehet kifizetni a pénzt. Az elítéltnek járó kártalanítás kifizetése előtt az igazságügyi tárca is utánajár annak, van-e az elítélttel szemben érvényesíthető sértetti követelés. Megmarad ugyanakkor az a már korábban bevezetett szabályozás, hogy a kártalanítási összegeket csak az elítélteknek folyósíthatják. A törvény szerint továbbá a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeget az elítélt szabadulása idejére kell tartalékolni, azonban a bv. intézet parancsnoka az elítélt kérelmére jogszabályban meghatározott különös méltánylást érdemlő körülmény esetén engedélyezheti a kártalanítás keretében kifizetett összegnek vagy egy részének a kifizetését az elítélt hozzátartozója vagy kapcsolattartója részére.
A törvény szövege itt érhető el (az egyszerűbb olvashatóság kedvéért a köztársasági elnöknek megküldött formátumban): https://www.parlament.hu/irom41/13954/13954-0009.pdf
A törvény egységes javaslattervezetéhez készített előterjesztői indokolás itt érhető el: https://www.parlament.hu/irom41/13954/13954ind03.pdf
A vonatkozó kormányzati közlemény itt érhető el: https://kormany.hu/hirek/megszuntetjuk-a-bortonbizniszt-az-elfogadott-torvenyi-szabalyozassal
ÖNKORMÁNYZATI DÍJMEGÁLLAPÍTÁSI ÉS DÍJEMELÉSI TILALOM
A szintén december 18-án kirdetett és december 19-én hatályba lépett, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről szóló 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet értelmében a rendelet hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig a) a helyi önkormányzat, b) a helyi önkormányzat által fenntartott ba) költségvetési szerv, bb) nonprofit szervezet, bc) egyéb szervezet, c) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság, valamint e) a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.
A fenti szervezetek e rendelet hatálybalépésének napjától már megállapított új díjat nem vezethetnek be, 2021. december 31. napjáig új díjat nem állapíthatnak meg, meglévő díjat új kötelezetti körre nem terjeszthetnek ki. Ugyanakkor nem kell alkalmazni a díjemelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket abban az esetben, ha a felek az e rendelet hatálybalépése előtt – legalább kétéves időtartamra vagy határozatlan időre – megkötött szerződésükben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét a fenti időszak vonatkozásában. Illetve nem kell alkalmazni a díjemelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket abban az esetben sem, ha a díjemelés mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020. október 31. napjáig számszerűsíthető módon meghatározta.
Az új rendelet itt érhető el (a 9852. oldalon): https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e42e88131ea049d94c43876cfd1dde1536e519f4/megtekintes
ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI BÉRLETI SZERZŐDÉSEK
A szintén december 18-án kihirdetett, a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról szóló 609/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet ideje alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napig az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze. A veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napig esedékes bérleti díj korlátlanul csökkenthető. A veszélyhelyzet megszűnéséig megtett bérlői kezdeményezés esetén a bérbeadó köteles megvizsgálni a bérleti díj csökkentésének lehetőségét. Bérlői kezdeményezés hiányában az állami tulajdonosi joggyakorló és a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését.
A rendelet december 19-én lépett hatályba, azonban rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződésre is alkalmazni kell.
Az új rendelet itt érhető el (a 9857. oldalon): https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e42e88131ea049d94c43876cfd1dde1536e519f4/megtekintes
ÉRETTSÉGIVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSOK
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 606/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet szintén december 19-én lépett hatályba, és kimondja, hogy a sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból a) javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában, b) pótló vizsgára bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni. A tanulói jogviszony megszűnése után a) rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, b) a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, c) a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni. Az érettségi vizsgát az adott vizsgaidőszakban hatályos vizsgakövetelmények szerint kell letenni.
Kimondja továbbá, hogy az a 2020/2021. tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanuló, akit egy adott vizsgatárgyból a 2020/2021. tanév október–novemberi érettségi vizsgaidőszakában a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány miatt sikertelen középszintű előrehozott érettségi vizsgája során pótló vizsgára utasítottak, és a) az írásbeli vizsgarészt vagy azon gyakorlati vizsgarészt, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, sikeresen teljesítette, vagy b) aki számára a 2020/2021. tanév október–novemberi vizsgaidőszakában engedélyezték az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész szóbeli vizsgarésszel pótlását, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a 2020/2021. tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszakban a pótló vizsgát középszinten akkor is leteheti, ha egyidejűleg ugyanazon vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezett. Ebben az esetben az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, nem ismételhető meg, a pótló vizsga – a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészek mellett – csak szóbeli vizsgarészből áll.
Az új rendelet itt érhető el (a 9854. oldalon): https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e42e88131ea049d94c43876cfd1dde1536e519f4/megtekintes
A módosított rendelet (a módosítások nélkül) itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700100.kor
DIÁKHITELLEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁS
A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet értelmében a veszélyhelyzet következtében felvehető hallgatói hitelt a hallgatói hitelre jogosult hitelfelvevő és a felnőttképzésben részt vevő hitelfelvevő egy összegben veheti fel azzal, hogy a szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja 2020. december 31. lehet. A most megjelent, a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 607/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet a fenti dátumot 2021. június 30-ig tolja ki.
Az új rendelet itt érhető el (a 9855. oldalon): https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e42e88131ea049d94c43876cfd1dde1536e519f4/megtekintes
A módosított rendelet (a módosítások nélkül) itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.kor
https://www.facebook.com/bujdosoandraslaw
***
A Petőfi Rádió által is közzétett egyik saját dalom, a járvány alatti kitartásért; ha van kedved, hallgass bele. Vigyázzunk magunkra és egymásra!
