(fotó: Pixabay)                           

Tavaly év vége felé kihirdetésre került a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXL. törvény, amely többek között a sörözés területén is érdekes rendelkezéseket tartalmaz a vonatkozó szabályok módosításával. Bár a szóban forgó rendelkezések egy része már eddig is megvolt, most mégis kicsit új irányt vesz a szabályozás. A törvényjavaslatot egyébként még Kósa Lajos és Nacsa Lőrinc képviselők nyújtották be november első felében, képviselői törvényjavaslatként. Azonban lássuk, hogy miről is van szó!

Az előterjesztői indokolás szerint a törvény célja, hogy lehetőséget teremtsen a Horeca (hotel-restaurant-café) piacon általános gyakorlatként alkalmazott kizárólagos termékértékesítési szerződések visszaszorítására. A Horeca piacon ugyanis a nagy gyártók kötik le – a kisebb gyártókkal szemben – kizárólagos megállapodások megkötésével a forgalom döntő hányadát. A törvény ezt a versenyt korlátozó hatást kívánja csökkenteni a kisebb piaci szereplők (például a kisüzemi sörfőzdék) javára.

Ennek alapján a törvénymódosítás kimondja, hogy sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat (pl. egy szerződés keretében), amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban együtt: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.

A fenti tilalom nem vonatkozik az olyan megállapodásra, amely egymástól nem független vállalkozások között jön létre. „Jognyilatkozat” alatt a törvény definíciója szerint a jelentős piaci erővel rendelkező gyártó által alkalmazott vagy megkövetelt egyoldalú szerződési kikötést vagy jognyilatkozatot kell érteni. Jelentős piaci erővel rendelkező gyártónak számít a gyártó, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét – konszolidált éves nettó árbevétele meghaladja sörgyártó esetén a 30 milliárd forintot, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) gyártója esetén a 10 milliárd forintot.

A mostani törvénymódosítás kimondja, hogy sör csapon történő értékesítése esetén a fentiek szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik, és amely nem folytat sörgyártásra irányuló együttműködést kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártóval.

A törvénymódosítás értelmében az ilyen módon italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy – figyelembe véve a csapolt sörre vonatkozó beszerzéseinek egy naptári évre vetített átlagát – a kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon történő értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje. Kisüzemi sörfőzdének egyébként a jövedéki adóról szóló törvény szerint az évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő sörfőzde minősül.

A törvénymódosítás a fentieken túl kimondja továbbá, hogy az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.

Az előterjesztői indokolás szerint egyébként a törvénynek nem célja betiltani a kizárólagossági szerződésekkel biztosított kedvezményeket, illetve az ingyenesen juttatott – reklámhordozó elemet tartalmazó – eszközöknek a biztosítását, ha ezek a megállapodások a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelelnek.

A fenti rendelkezések megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint, azzal, hogy a törvény IX. fejezete szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Ez a fejezet rendelkezik egyébként arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés miatt bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál.

A törvénymódosítás ugyan már december 12-én hatályba lépett, azonban azt is kimondja, hogy a hatálybalépését megelőzően tett, a fentieket sértő jognyilatkozatok csak 2021. augusztus 1-jén vesztik hatályukat. A törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően tett jognyilatkozatoknak a törvénymódosítás hatálybalépését követő módosítása során viszont már az új szabályokat kell alkalmazni. Továbbá a törvénymódosítás hatálybalépésekor a fentiek szerinti jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet azt a szabályt, miszerint köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani, szintén 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni. A törvénymódosítás hatálybalépésekor a fentiek szerinti jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet pedig a legalább két termékre vonatkozó szabályt 2021. március 1-jétől köteles alkalmazni.

Nem közvetlenül a mostani módosításhoz kapcsolódik, de további érdekességként megemlíthető, hogy a kisüzemi sörfőzdék a jövedéki adózás szempontjából is kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen a jövedéki adóról szóló törvény kimondja, hogy sör esetén a jövedéki adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 810 forint, míg más sör esetében 1 620 forint.

https://www.facebook.com/bujdosoandraslaw

Bővebben:

Az új törvény itt érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=233879.403711

A törvény javaslatához készített előterjesztői indokolás itt érhető el: https://www.parlament.hu/irom41/13653/13653.pdf

A kereskedelmi törvény a mostani módosításokkal egységes szerkezetben itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500164.tv&timeshift=20210101

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600057.tv&timeshift=20210101

A jövedéki adóról szóló törvény itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600068.tv&timeshift=20210101

***

A Petőfi Rádió által is közzétett egyik saját dalom, a járvány alatti kitartásért; ha van kedved, hallgass bele: https://www.youtube.com/watch?v=bFi9sioOZ4M&list=PLLXK0zZDh2tr5X8STFdvUYwPYHgUPJirH&index=2 Vigyázzunk magunkra és egymásra!