Jogi és közigazgatási aktualitások, érdekességek, elemzések mindenkinek

Dr. Bujdosó András jog és közigazgatás

Dr. Bujdosó András jog és közigazgatás

FONTOS VÁLTOZÁSOK AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE KAPCSÁN

2020. december 16. - Dr. Bujdosó András jog és közigazgatás
nevtselen.png

 

2020. december 3-án kihirdetésre került az egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló 2020. évi CXXVII. törvény, amely 2021. január 1-jén lép hatályba, és a jelenleg működő Egyenlő Bánásmód Hatóság egyenlő bánásmód követelményének érvényre juttatásával kapcsolatos feladatait az alapvető jogok biztosához telepíti. Az EBH ezzel egyidejűleg az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába való beolvadással megszűnik.

A törvény előterjesztői indokolása kiemeli, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság létrehozása annak idején uniós jogon alapult: felállítására a faji és etnikai hovatartozástól függetlenül a személyek közötti egyenlő elbánás elvének megvalósításáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv teremtett kötelezettséget, 2002-ben pedig a nemi diszkriminációra is kiterjesztették az antidiszkriminációs testület létrehozására irányuló kötelezettséget.

Mindemellett az alapvető jogok biztosának is fontos eddigi feladatköre volt az Alaptörvény diszkriminációtilalmi rendelkezéseinek érvényre juttatása. Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód sérelmét a saját eljárásaiban, illetve a jogi szabályozás területén is vizsgálja. Széles körű vizsgálati jogkörökkel rendelkezik, azonban hatósági jogkörei nincsenek, kötelező erővel bíró döntéseket nem hozhat, a feltárt visszásságot nem szankcionálhatja, végső eszköze jelenleg alapvetően a nyilvánosság.

A mostani új szabályozás nyomán az alapvető jogok biztosa az EBH valamennyi feladatkörét átveszi, beleértve a hatósági jogköröket is, tehát januártól kötelező jellegű határozatot is hozhat, és a jogsértővel szemben szankciót szabhat ki. Ennélfogva az alapvető jogok biztosának ebből a szempontból januártól kettős minősége lesz: egy hagyományos ombudsmani jellegű és egy hatósági jellegű. Az alapvető jogok biztosa e feladatainak ellátását elkülönült szervezeti egység segíti majd, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató lesz.

Az előterjesztői indokolás szerint az EBH jogköreinek az alapvető jogok biztosához való telepítésével az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító megoldás jön létre. Az az elképzelés egyébként, hogy az antidiszkriminációs hatósági jogköröket az Országgyűlés által választott biztos gyakorolja, már a 2000. évek elején felmerült. Ehhez a folyamathoz illeszkedett nemrégiben az is, hogy a Független Rendészeti Panasztestület feladatait 2020. február 27. napjától szintén az alapvető jogok biztosa vette át.

A most kihirdetett törvény szerint az alapvető jogok biztosa a jövőben az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerinti eljárásokban (tehát az eddigi ombudsmani jogkörei szerint) és az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásokban (tehát az új hatósági jogkörei szerint) is vizsgálhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A beadványozónak jogában áll nyilatkozni arról, hogy melyik törvény szerinti eljárás megindítását kéri majd a biztostól. Figyelemmel azonban arra, hogy az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján hatósági eljárást folytat le, ez az eljárás lesz az elsődleges abban az esetben, ha a beadványozó mindkét eljárás megindítását kéri, vagy erről nem nyilatkozik.

Az előterjesztői indokolás ugyanakkor kiemeli, hogy a nemzetiség vagy nemzetiséghez való tartozás miatti hátrányos megkülönböztetést sérelmező beadványok esetén nem célszerű az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárás automatikus elsőbbségét rögzíteni. Ezekben az ügyekben a nemzetiségi biztoshelyettes tehet majd javaslatot az alapvető jogok biztosa számára, hogy azokat az alapvető jogok biztosáról szóló törvény vagy az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásrendben kell-e vizsgálni.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásokban hozott hatósági döntést az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján nem vizsgálhatja majd. Ugyanakkor fordítva, az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján folytatott eljárás nem zárja ki, hogy annak lezárását követően ugyanabban az ügyben az alapvető jogok biztosa kérelemre vagy hivatalból az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározottak szerint eljárjon.

Hogy konkrétan milyen jogköröket láthat majd el az alapvető jogok biztosa az új szabályozás szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvény (tehát az EBH eljárását az eddigiekben szabályozó törvény) alapján? Az alapvető jogok biztosa a fenti minőségében többek között kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, illetve a vizsgálat alapján döntést hoz; a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében; véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és jelentések tervezeteit; javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra; továbbá az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez.

Az alapvető jogok biztosa hatósági minőségében nem vizsgálhatja viszont az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit. A törvény előírja továbbá, hogy az alapvető jogok biztosa, mint hatóság a közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében jelentéseit, javaslatait, valamint a működésével kapcsolatos részletes információkat honlapján rendszeresen közzéteszi.

Az alapvető jogok biztosa által az új szabályok szerint hozott kötelező erejű hatósági döntés bíróság előtt lesz megtámadható. A közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes, és a perben kötelező lesz a jogi képviselet. A most kihirdetett törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő EBH-s közigazgatási eljárások, valamint a folyamatban lévő közigazgatási perek január 31-ig felfüggesztésre kerülnek.

https://www.facebook.com/bujdosoandraslaw

Bővebben:

A törvény itt érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=223681.393135

A törvény egységes javaslattervezetéhez készült előterjesztői indokolás itt érhető el: https://www.parlament.hu/irom41/13631/13631ind03.pdf

***

A Petőfi Rádió által is közzétett egyik saját dalom, a járvány alatti kitartásért; ha van kedved, hallgass bele: https://www.youtube.com/watch?v=bFi9sioOZ4M&list=PLLXK0zZDh2tr5X8STFdvUYwPYHgUPJirH&index=2 Vigyázzunk magunkra és egymásra!

süti beállítások módosítása