December 11-én megjelent a Magyar Közlönyben a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosításáról szóló 48/2020. (XII. 11.) ITM rendelet, amely a fogyasztók számára kínált termékek árcsökkentésének meghirdetésére vonatkozóan 2022. május 28-ától kezdődő hatállyal a következőkről rendelkezik:
- Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.
- A korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.
- Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár.
- A fentiek nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.
- Ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap.
Az év végi hajtásban, a karácsonyi ajándékok beszerzése mellett előfordulhat, hogy még hivatalos teendőink is akadnak. Aki a következő hetekben szeretne ügyet intézni valamely kormányablakban, illetve okmányirodában, annak fontos lehet, hogy a kormányablakok és okmányirodák országosan egységes – a 2020. évi munkaszüneti napok körüli munkarendváltozásra tekintettel meghatározott – év végi nyitvatartása speciálisan alakul. Az év végi nyitvatartás ezen a linken érhető el.
Fontos továbbá, hogy a járvány miatt a kormányablakok és okmányirodák alapvetően csak előzetes időpontfoglalással fogadják az ügyfeleket. Erről és egyéb fontos kapcsolódó információkról a november 16-ai Facebook-posztomban írtam részletesen, amely itt érhető el.
December 9-én a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében szükséges, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes rendelkezésekről szóló 567/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet, amely december 10-én lépett hatályba, és többek között az alábbiakról rendelkezik.
MUNKAHELYI GYERMEKFELÜGYELET
A veszélyhelyzet ideje alatt bármely foglalkoztató megszervezheti a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei számára a napközbeni felügyeletet abban az esetben, ha a gyermek által látogatott köznevelési intézményben rendkívüli szünet, vagy tantermen kívüli digitális oktatás került elrendelésre. Amennyiben a foglalkoztató vállalja a munkahelyi gyermekfelügyelet megszervezését, a következők szerint kell eljárnia.
A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő a legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves, fertőző betegségben nem szenvedő gyermeke felügyelete céljából jogosult igénybe venni. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy gyermekénél betegségre utaló tünetekről nincs tudomása. A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között biztosítja a foglalkoztató. A munkahelyi gyermekfelügyelet megszervezése kiscsoportos formában, szükség esetén vegyes életkori csoportokban történik.
A munkahelyi gyermekfelügyeletet a foglalkoztató a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kiadott és a minisztériumi honlapon közzétett tájékoztatónak megfelelően biztosítja. A munkahelyi gyermekfelügyelet megszervezését legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni a települési önkormányzat polgármesterének, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek, továbbá a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak.
Mielőtt tovább olvasnál, ha van kedved, hallgass bele a Petőfi Rádió által is közzétett egyik dalomba, a járvány alatti kitartásért:
HATÁRIDŐK MEGHOSSZABBÍTÁSA ÉS MÁS KÖNNYÍTÉSEK
A vonatkozó kormányzati közlemény szerint az új rendelet segíti, hogy senki ne essen el a családtámogatások lehetőségétől a koronavírus-járvány miatt, ennek érdekében a rendelet meghosszabbítja a lejáró határidőket, és kitolja az életkori határokat a veszélyhelyzet lejártát követő 30. napig.
A fentieknek megfelelően azoknál a támogatásoknál, amelyeknél fix határidő van az igénylésre, március 10-ig van lehetőség az igénylések, kérelmek, igazolások benyújtására. Ha pedig valaki 2020. július 18. és 2021. március 10. között vagy az első veszélyhelyzet alatt töltötte be a családi otthonteremtési kedvezménynél (csok) az előre vállalt gyermekek esetén a feleségnek előírt 40. vagy a babaváró támogatásnál előírt 41. életévet, jogosult marad a támogatásra a veszélyhelyzet lejártát követő 30. napig, az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén.
A kormányzati közlemény kiemeli, hogy a hitelmoratórium a március 18. előtt felvett babaváró támogatásra és csokhoz felvett kölcsön visszafizetésére is vonatkozik. A hitelmoratórium ideje alatt a kezességvállalási díjat sem kell megfizetni, a csokhoz nyújtott állami kamattámogatás maximum 25 éves időszaka pedig meghosszabbítható a moratórium idejével.
Az új rendelet alapján meghosszabbodik különböző okiratok, például a társadalombiztosítási jogviszony-igazolás 30 napos felhasználhatósága is. Aki a veszélyhelyzet ideje alatt elveszíti a munkáját, nem esik el a családtámogatások igénybevételének lehetőségétől, mert a veszélyhelyzet időszakát is beleszámítják a folyamatos tb-jogviszonyba. Továbbá akkor is folyamatosnak tekintik a tb-jogviszonyt, ha a veszélyhelyzet lejártát követő három hónapon belül ismét elhelyezkedik az, aki korábban elveszítette az állását.
Az új rendelet rendelkezik arról, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt, valamint az annak megszűnését követő 30. napig a házastársak egyike a másik házastársat teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja a babaváró támogatás iránti együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, a kölcsönkérelem benyújtásához és a kölcsönszerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkét házasfél nevében való megtételére, továbbá a kölcsönszerződés megkötésére. E rendelkezés útján megoldható, hogy a kismamáknak ne kelljen bemenniük a bankfiókba. Ehhez hasonló rendelkezést az új rendelet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése kapcsán is tartalmaz.
A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló kormányrendelet eredetileg előírja, hogy ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. Az új rendelet szerint ha ez a határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, akkor a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.
Az új rendelet kimondja továbbá, hogy ha a családtámogatási ellátások vagy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak az abban meghatározott határidőben nem tesz eleget, akkor az eljáró hatóság a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig az eljárást felfüggesztheti.
A NYELVVIZSGA ÉS A KRESZ-VIZSGA ÁLLAMI TÁMOGATÁSA
Az új rendelet szerint az a személy, aki az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott életkort (35. életév), valamint a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott életkort (20. életév) a veszélyhelyzet ideje alatt tölti be, az e rendeletek szerinti állami támogatásra jogosult az alábbi esetekben.
Jogosult az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az a fentiek szerinti életkort betöltött személy, akinél az első sikeres komplex nyelvvizsgáról, illetve a második sikeres részvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap, a komplex nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében az egyenértékűséget igazoló érettségi bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napja, illetve honosított nyelvvizsga esetében a honosítási határozat kiállításának napja a 2021. június 30-ig terjedő időszakra esik. Rész-nyelvvizsgák esetén, ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása közötti legfeljebb 1 éves időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, az állami támogatás teljes összegben jár, ha a második sikeres részvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap a 2021. június 30-ig terjedő időszakra esik
Másfelől jogosult a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az a fentiek szerinti életkort betöltött személy, akinél a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napja a 2021. június 30-ig terjedő időszakra esik.
Az Országgyűlés 2020. december 1-jén ellenszavazat nélkül elfogadta a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amely december 11-én már kihirdetésre is került a Magyar Közlönyben. A törvénymódosítás több fontos fogyasztóvédelemmel összefüggő módosítást, újdonságot tartalmaz, például tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható az áruk kettős minősége. A törvény rendelkezéseinek nagy része – így a kettős minőségre vonatkozó szabályozás is – 2022. május 28-án lép hatályba, míg néhány rendelkezés már 2021. január 1-jén.
Az egyes áruk esetleges kettős minősége kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által javasolt változtatás a tervek szerint véget vet a fogyasztókat megtévesztő megkülönböztető gyakorlatnak. A vonatkozó kormányzati közlemény kiemeli ugyanis, hogy a megkezdett laboratóriumi vizsgálatok megerősítették: a hazánkban kapható tisztító- és tisztálkodószerek némelyike kevesebb hatóanyagot tartalmaz a Nyugat-Európában azonos márkanéven és csomagolásban, egyforma összetétellel kínált terméknél, illetve az azonos márkanéven belül a jobb minőségű külföldi termékből hazai változat nem kapható. Az első lépéseket egyébként annak idején még Magyarország tette meg az Európai Unióban megvásárolható termékek kettős minőségének felszámolásáért 2017-ben. A kezdeményezésből mára uniós irányelv lett, amelyet az elsők között, egy évvel az átültetési határidő előtt épített be magyar jogalkotó a nemzeti szabályozásba.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosításával így a most elfogadott törvény kimondja, hogy megtévesztő (és így tisztességtelen) kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy az (márkanevében, küllemében) megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, összetétele vagy más jellemzői azonban jelentősen eltérnek (kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják), és ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Ellenőrző hatóságként a fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok az élelmiszernek nem minősülő termékek minőségét ellenőrzik majd a kettős minőség szempontjából, míg az élelmiszerek minősége kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jár el. A vonatkozó kormányzati közlemény szerint a másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel tehetnek eleget a jogszabályi kötelezettségnek, és a fogyasztóvédelem már most jelzi az érintett piaci szereplőknek, hogy miként kell megváltoztatniuk gyakorlatukat a majdani bírságolás elkerüléséhez. Az eltérő minőségű termékek neve a hatósági eljárás megindításával válik közölhetővé, amire a törvénymódosítás hatályba lépése után, 2022 májusától lesz lehetőség.
A kiszabható bírság a következőképpen alakulhat majd (ezek egyébként a jelenlegi fogyasztóvédelmi jogsértések kapcsán már most is alkalmazható tételek): a bírság összege 15 ezer forinttól a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet, míg b) az előző körbe nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet.
Mielőtt tovább olvasnál, ha van kedved, hallgass bele a Petőfi Rádió által is közzétett egyik dalomba, a járvány alatti kitartásért:
A fentieken túl a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosításával a törvény kimondja, hogy mikor a fogyasztók lehetőséget kapnak arra, hogy különböző vállalkozások vagy fogyasztók által kínált termékek esetében kulcsszó, kifejezés vagy más lekérdezés alapján végezzenek keresést, függetlenül attól, hogy az ügyletet végül hol kötik meg, akkor (a kereskedelmi gyakorlat megtévesztő jellege szempontjából) jelentősnek minősülnek a keresés eredményeit bemutató oldalról közvetlenül és könnyen elérhető online felület egy külön részén rendelkezésre bocsátott, azokra a fő paraméterekre vonatkozó általános információk, amelyek meghatározzák a fogyasztónak a keresés eredményeként megjelenített termékek rangsorát, valamint jelentősnek minősül e paraméterek más paraméterekkel szembeni relatív fontossága (mindez nem vonatkozik az ún. onlinekeresőprogram-szolgáltatókra). Továbbá ha a vállalkozás hozzáférést biztosít a termékek fogyasztói értékeléseihez, az arra vonatkozó információt, hogy a vállalkozás biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták, jelentősnek kell tekinteni.
Mindezek mellett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellékletének módosításával a törvény kibővíti az ún. feketelistás esetek körét, vagyis amelyek a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás során minden további mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülnek. Az új esetek:
- Internetes keresés kapcsán a keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést.
- Rendezvényekre szóló belépők továbbértékesítése fogyasztók részére, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vásárolta meg, hogy megkerülje az egy személy által megvásárolható jegyek számára vonatkozó korlátozásokat (egy személy csak két jegyet vehet) vagy a jegyvásárlásra alkalmazandó bármely más szabályt.
- Annak állítása, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, anélkül, hogy észszerű és arányos lépésekre kerülne sor annak ellenőrzésére, hogy az értékelések ilyen fogyasztóktól származnak.
- A termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások közlése, illetve más jogi vagy természetes személy megbízása ezzel, vagy fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása.
A fentieken túl a fogyasztóvédelmi törvény módosításával a törvény plusz szabályokat állapít meg a fogyasztóvédelmi békéltető testülettel kapcsolatban. Például kimondja, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodó szervezetek és az e-ügyintézési törvény szerinti elektronikus ügyintézésre köteles, fogyasztónak minősülő szervezetek részére az iratokat az e-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus úton kell kézbesíteni, míg az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyt, valamint az e-ügyintézési törvény szerint gazdálkodó szervezetnek nem minősülő fogyasztót megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának joga. Ezek a módosítások egyébként már 2021. január 1-jén hatályba lépnek.
Emellett a fogyasztóvédelmi törvény módosítása keretében a törvény 2022. május 28-tól kiterjeszti, illetve pontosítja azon tényezők körét, amelyeket a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott egyes fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a jogkövetkezmények meghatározásakor a fogyasztóvédelmi hatóságnak figyelembe kell vennie. Ide tartozik a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama, a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, a vállalkozás által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy megtérítésére irányulnak, a vállalkozás által korábban elkövetett bármely jogsértés, a vállalkozás által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, ha az arra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, a jogsértéssel érintett áruk értéke, a vállalkozással szemben ugyanazon jogsértésért más tagállamokban kiszabott szankciók a határokon átnyúló esetekben, ha az ilyen szankciókra vonatkozó információk a külön erre létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők, valamint az eset egyéb enyhítő vagy súlyosító körülményei.
A fentiek mellett az új törvény foglalkozik az ún. összehangolt fellépés európai uniós kategóriájának pénzügyi szankcióival is, amelyek az ún. „kiterjedt jogsértés”, illetve az ún. „uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés" esetén nyernek relevanciát. Kiterjedt jogsértés az, amely a tagállamtól eltérő legalább két tagállamra kiterjed, az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés pedig olyan kiterjedt jogsértés, amely sértette, sérti vagy valószínűsíthetően sérti a fogyasztók kollektív érdekeit a tagállamok legalább kétharmadában, amelyek együttesen kiteszik az EU népességének legalább kétharmadát. Amennyiben kiterjedt jogsértés alapos gyanúja merül fel, a jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak összehangolt fellépést kell indítaniuk közös megállapodásuk alapján. Ha az Európai Bizottság szerint uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés alapos gyanúja merül fel, akkor az összehangolt fellépéseket az EB-nek kell koordinálnia. Az összehangolt fellépéssel érintett hatóságoknak illetékességi területükön meg kell hozniuk az ilyen jogsértésekért felelős kereskedő elleni valamennyi szükséges intézkedést a jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében. Ez lehet pénzbírság kiszabása is. Az ilyen esetekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi törvény a mostani módosítás eredményeként 2022 május 28-tóli hatállyal kiegészül akként, hogy az ilyen bírság mértéke a vállalkozás nettó árbevételének legalább 4%-a, ha pedig a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió euró.
