https://www.facebook.com/bujdosoandraslaw
Az Országgyűlés 2020. december 1-jén ellenszavazat nélkül elfogadta a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amely december 11-én már kihirdetésre is került a Magyar Közlönyben. A törvénymódosítás több fontos fogyasztóvédelemmel összefüggő módosítást, újdonságot tartalmaz, például tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható az áruk kettős minősége. A törvény rendelkezéseinek nagy része – így a kettős minőségre vonatkozó szabályozás is – 2022. május 28-án lép hatályba, míg néhány rendelkezés már 2021. január 1-jén.
Az egyes áruk esetleges kettős minősége kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által javasolt változtatás a tervek szerint véget vet a fogyasztókat megtévesztő megkülönböztető gyakorlatnak. A vonatkozó kormányzati közlemény kiemeli ugyanis, hogy a megkezdett laboratóriumi vizsgálatok megerősítették: a hazánkban kapható tisztító- és tisztálkodószerek némelyike kevesebb hatóanyagot tartalmaz a Nyugat-Európában azonos márkanéven és csomagolásban, egyforma összetétellel kínált terméknél, illetve az azonos márkanéven belül a jobb minőségű külföldi termékből hazai változat nem kapható. Az első lépéseket egyébként annak idején még Magyarország tette meg az Európai Unióban megvásárolható termékek kettős minőségének felszámolásáért 2017-ben. A kezdeményezésből mára uniós irányelv lett, amelyet az elsők között, egy évvel az átültetési határidő előtt épített be magyar jogalkotó a nemzeti szabályozásba.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosításával így a most elfogadott törvény kimondja, hogy megtévesztő (és így tisztességtelen) kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy az (márkanevében, küllemében) megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, összetétele vagy más jellemzői azonban jelentősen eltérnek (kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják), és ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Ellenőrző hatóságként a fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok az élelmiszernek nem minősülő termékek minőségét ellenőrzik majd a kettős minőség szempontjából, míg az élelmiszerek minősége kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jár el. A vonatkozó kormányzati közlemény szerint a másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel tehetnek eleget a jogszabályi kötelezettségnek, és a fogyasztóvédelem már most jelzi az érintett piaci szereplőknek, hogy miként kell megváltoztatniuk gyakorlatukat a majdani bírságolás elkerüléséhez. Az eltérő minőségű termékek neve a hatósági eljárás megindításával válik közölhetővé, amire a törvénymódosítás hatályba lépése után, 2022 májusától lesz lehetőség.
A kiszabható bírság a következőképpen alakulhat majd (ezek egyébként a jelenlegi fogyasztóvédelmi jogsértések kapcsán már most is alkalmazható tételek): a bírság összege 15 ezer forinttól a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet, míg b) az előző körbe nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet.
Mielőtt tovább olvasnál, ha van kedved, hallgass bele a Petőfi Rádió által is közzétett egyik dalomba, a járvány alatti kitartásért:
A fentieken túl a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosításával a törvény kimondja, hogy mikor a fogyasztók lehetőséget kapnak arra, hogy különböző vállalkozások vagy fogyasztók által kínált termékek esetében kulcsszó, kifejezés vagy más lekérdezés alapján végezzenek keresést, függetlenül attól, hogy az ügyletet végül hol kötik meg, akkor (a kereskedelmi gyakorlat megtévesztő jellege szempontjából) jelentősnek minősülnek a keresés eredményeit bemutató oldalról közvetlenül és könnyen elérhető online felület egy külön részén rendelkezésre bocsátott, azokra a fő paraméterekre vonatkozó általános információk, amelyek meghatározzák a fogyasztónak a keresés eredményeként megjelenített termékek rangsorát, valamint jelentősnek minősül e paraméterek más paraméterekkel szembeni relatív fontossága (mindez nem vonatkozik az ún. onlinekeresőprogram-szolgáltatókra). Továbbá ha a vállalkozás hozzáférést biztosít a termékek fogyasztói értékeléseihez, az arra vonatkozó információt, hogy a vállalkozás biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták, jelentősnek kell tekinteni.
Mindezek mellett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellékletének módosításával a törvény kibővíti az ún. feketelistás esetek körét, vagyis amelyek a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás során minden további mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülnek. Az új esetek:
- Internetes keresés kapcsán a keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést.
- Rendezvényekre szóló belépők továbbértékesítése fogyasztók részére, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vásárolta meg, hogy megkerülje az egy személy által megvásárolható jegyek számára vonatkozó korlátozásokat (egy személy csak két jegyet vehet) vagy a jegyvásárlásra alkalmazandó bármely más szabályt.
- Annak állítása, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, anélkül, hogy észszerű és arányos lépésekre kerülne sor annak ellenőrzésére, hogy az értékelések ilyen fogyasztóktól származnak.
- A termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások közlése, illetve más jogi vagy természetes személy megbízása ezzel, vagy fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása.
A fentieken túl a fogyasztóvédelmi törvény módosításával a törvény plusz szabályokat állapít meg a fogyasztóvédelmi békéltető testülettel kapcsolatban. Például kimondja, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodó szervezetek és az e-ügyintézési törvény szerinti elektronikus ügyintézésre köteles, fogyasztónak minősülő szervezetek részére az iratokat az e-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus úton kell kézbesíteni, míg az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyt, valamint az e-ügyintézési törvény szerint gazdálkodó szervezetnek nem minősülő fogyasztót megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának joga. Ezek a módosítások egyébként már 2021. január 1-jén hatályba lépnek.
Emellett a fogyasztóvédelmi törvény módosítása keretében a törvény 2022. május 28-tól kiterjeszti, illetve pontosítja azon tényezők körét, amelyeket a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott egyes fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a jogkövetkezmények meghatározásakor a fogyasztóvédelmi hatóságnak figyelembe kell vennie. Ide tartozik a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama, a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, a vállalkozás által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy megtérítésére irányulnak, a vállalkozás által korábban elkövetett bármely jogsértés, a vállalkozás által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyök vagy elkerült veszteségek, ha az arra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, a jogsértéssel érintett áruk értéke, a vállalkozással szemben ugyanazon jogsértésért más tagállamokban kiszabott szankciók a határokon átnyúló esetekben, ha az ilyen szankciókra vonatkozó információk a külön erre létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők, valamint az eset egyéb enyhítő vagy súlyosító körülményei.
A fentiek mellett az új törvény foglalkozik az ún. összehangolt fellépés európai uniós kategóriájának pénzügyi szankcióival is, amelyek az ún. „kiterjedt jogsértés”, illetve az ún. „uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés" esetén nyernek relevanciát. Kiterjedt jogsértés az, amely a tagállamtól eltérő legalább két tagállamra kiterjed, az uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés pedig olyan kiterjedt jogsértés, amely sértette, sérti vagy valószínűsíthetően sérti a fogyasztók kollektív érdekeit a tagállamok legalább kétharmadában, amelyek együttesen kiteszik az EU népességének legalább kétharmadát. Amennyiben kiterjedt jogsértés alapos gyanúja merül fel, a jogsértéssel érintett illetékes hatóságoknak összehangolt fellépést kell indítaniuk közös megállapodásuk alapján. Ha az Európai Bizottság szerint uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértés alapos gyanúja merül fel, akkor az összehangolt fellépéseket az EB-nek kell koordinálnia. Az összehangolt fellépéssel érintett hatóságoknak illetékességi területükön meg kell hozniuk az ilyen jogsértésekért felelős kereskedő elleni valamennyi szükséges intézkedést a jogsértés megszüntetése vagy megtiltása érdekében. Ez lehet pénzbírság kiszabása is. Az ilyen esetekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi törvény a mostani módosítás eredményeként 2022 május 28-tóli hatállyal kiegészül akként, hogy az ilyen bírság mértéke a vállalkozás nettó árbevételének legalább 4%-a, ha pedig a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió euró.
https://www.facebook.com/bujdosoandraslaw
Bővebben:
Az új törvény itt érhető el: https://www.parlament.hu/irom41/13479/13479-0008.pdf
Az új törvény egységes javaslattervezetéhez készített előterjesztői indokolás itt érhető el: https://www.parlament.hu/irom41/13479/13479ind03.pdf
A vonatkozó kormányzati közlemény itt érhető el: https://kormany.hu/hirek/akar-felmilliard-forintra-birsagolhato-a-magyar-vasarloknak-rosszabb-termeket-kinalo-multi
*** https://www.youtube.com/watch?v=bFi9sioOZ4M&list=PLLXK0zZDh2tr5X8STFdvUYwPYHgUPJirH&index=4
